Milyen szerveket tud elfogni a férgek. A földigiliszták lélegzete. Rovarok légzőrendszere - sáskák

milyen szerveket tud elfogni a férgek

Kígyószerű százlábúak, amelyek hajlékonyan kanyarogva siklanak tova a talajon, keménypáncélú tengeri szörnyek, méregtől duzzadó skorpiók és fortélyos pókok és mindenekelőtt a víg és életvidám rovarok majdnem beláthatatlan seregei, a maguk tarka színeivel és változatos életszokásaival.

A zoológus mindezeket az állatalakokat ízeltlábúaknak, Arthropodáknak nevezi és a rákokkal együtt egy nagy állatkörbe foglalja össze, amelynek tagjait eszközök gyermekek férgek eltávolítására sajátságaik alapján, különösen testük szelvényessége és a páros, ízelt végtagok révén ismerjük fel.

Az ízeltlábúak csoportja igen régi. Eredetüket messze, a sziluri idők ködös távolába követhetjük, tehát a föld korszakainak egyik legrégibbjébe, amelyből az életet ismerjük. Gyűrűsférgek vagy ezekhez hasonló állatok lehettek a törzsalakjaik, az ízeltlábúak azonban messze túlemelkedtek a gyűrűsférgek fokán és már sokkal tökéletesebb szervezetre tettek szert.

Bőrük külső vázzá fejlődött, amely a test egész felületét befedi és majdnem mindig gazdagon tagolt, amennyiben számos rovátkaszerű bevágás gyűrűkre osztja, amelyek egymással szemben mozgathatók. Ez az ízeltség már Aristotelesnek feltűnt, úgyhogy mindazokat az milyen szerveket tud elfogni a férgek, amelyeknek ilyen alkotásuk volt, Entomanak nevezte. Entomon, görög szó, annyit jelent, mint bevágott, rovátkolt. A gyűrűsférgektől az ízeltlábúak ízeltségük módjában különböznek.

Bár testük, mint amazoké, bizonyos számú, egymásra következő gyűrűből, szelvényből vagy metamerből áll, az egyes gyűrűk azonban sohasem egyformák vagy homonomok, mint a legtöbb gyűrűsférgeknél, hanem egymástól többé-kevésbé eltérők.

helminthosporium levél folt a kukoricán

A százlábúak még meglehetősen egyszerűen szelvényesek, mert a legelső testgyűrűk a fej alakítására összeforrtak ugyan, a fejre következő törzs azonban még csupa egymásközt majdnem egyforma gyűrűből áll. A többi ízeltlábúnál bizonyos testgyűrűk átalakulása által rendesen a toron is külön tájak alakulnak ki, amelyeket helyzetük szerint tornak vagy potrohnak nevezünk.

Gyakran különböző törzsszelvények egymással össze is nőnek, vagy pedig az elsők közülük a fejjel egyesülnek, úgyhogy a testtagozódás az ízeltlábúaknál rendkívül változatos lehet. Az milyen szerveket tud elfogni a férgek még egy másik bélyeg által is különböznek a gyűrűsférgektől, t. Eredetileg minden testszelvényen egy milyen szerveket tud elfogni a férgek végtag van, úgyhogy a végtagpárok száma tulajdonképpen a testszelvényeknek felel meg, ami azonban egyáltalában nem mindig szükségszerű, mert nem ritkán különböző végtagok csökevényesek vagy hiányzanak.

A végtagpárok az ízeltlábúak mozgási szervei, a lábak, amelyek eredeti alakjukban bizonyára kétágúak voltak és egy külső és egy belső ágban végződtek, miközben kezdetben valószínűleg csak a talajon való mászkálásra szolgálhattak.

Elcsodálkozunk azonban azon, hogy a természet mi mindent hozott létre ezekből a végtagokból. Egyszer a lábakból nagy fogók lettek, mint a skorpiónál, amely hatalmas ollójával a zsákmányát ragadja meg, vagy pedig, mint a rovaroknál és a százlábúaknál, a legelső végtagpárból csáp keletkezett, amelynek feladata a szaglás és a tapintás. A hátulsó lábak az milyen szerveket tud elfogni a férgek bogaraknál evezésre, a bolhánál ugrásra szolgálnak, más esetekben pedig kúszásra, hangadásra vagy másféle feladatok végzésére használhatók.

A legfontosabb azonban az, hogy minden ízeltlábún a szájnál lévő végtagok rágásra vagy harapásra valók, vagy pedig másféleképpen kell gondoskodniok a táplálék felvételéről, amely célra mint állkapcsok vagy szájszervek egészen különleges módon átalakultak. Ez semmiféle gyűrűsféregnél nincs meg. A külső váz, amelyhez a testet és függelékeit mozgató sok harántcsíkolt izom tapad, chitinből áll.

A chitin nitrogéntartalmú, többé-kevésbbé merev és szilárd széles szalag jelek, amely különböző vegyi hatásoknak is meglehetősen ellentáll és ezért az állatnak egyidejűleg védőburokul is szolgálhat. Egyes helyeken a chitin betüremlik a testbe és így belső vázat is képezhet.

A chitin kutikuláris képződmény és az alatta fekvő sejtes bőrréteg, a hypodermis választja el. Időről-időre vedlésre kerül a dolog: a merev, rideg chitinréteg a test elülső végén, közönségesen a középvonalban felpattan és a tátongó hasadékból az állat elődolgozza magát. Az állat testét új, természetesen már előzőleg képezett, de egyelőre még egészen lágy és engedékeny chitinbőr fedi, míg a régi bőrt leveti.

Az milyen szerveket tud elfogni a férgek vedlések periodikusak, némelykor még kifejlett állatnál is, rendesen azonban, mint pl. A fiatal állatoknak bizonyos időközökben le kell vetniök a régi, nem engedékeny chitinbőrt, amely mint zsineg fűzi körül a testet és nem engedi többé kiterjedni, hogy a puha, duzzadó test megnagyobbodhassék.

Igy az ízeltlábúaknál a vedléssel a testnek külsőleg is észrevehető növekedése szokott együttjárni. Ez tehát ezeknél az állatoknál nem fokozatosan történik, hanem rendesen csak időnként abban a rövid időközben, amíg az új, a régi bőr levedlésekor napfényre kerülő chitinbőr még puha és engedékeny. A gyakran szőrökkel, pikkelyekkel vagy tüskékkel fedett chitinréteg nagyon különböző vastagságú lehet, némelykor csak vékony, finom hártya, másrészt pedig valóságos páncéllá is lehet, mint pl.

A chitinben gyakran sárga, vörös vagy barna színanyagok székhelye van, míg más esetekben egyszer a hypodermisréteg tartalmazza a pigmentet, máskor meg a belső szervek vagy a milyen szerveket tud elfogni a férgek festékei tűnnek át a chitinen és úgy okozzák a test színét.

A pigmentszíneken kívül, amelyek bizonyos kémiai vegyületek karotinok és mások jelenlétén alapulnak, előfordulnak szerkezeti színek is, amelyek akkor állanak elő, ha a fény a testfelületről különböző szögek alatt visszaverődik, akár mert két különböző színű, egy alsó sötét és egy átlátszó felületi chitinréteg fekszik egymáson, akár pedig mert a chitinen kívül finom recék, lécek vannak, amelyeken a fénysugarak megtörnek.

A szivárványlepke szivárványos ragyogása, a vértesbogarak tarka csillogása, valamint egyáltalában az összes fémes színek, mindmegannyi kék és sok zöld színárnyalat, mind ilyen szerkezeti vagy felületi színek. Az izmok száma, összehasonlítva a gerincesekkel, igen jelentékeny, mert pl. Ehhez járul még, hogy az izmok erőteljesítményei nagyon jelentékenyek, mert egy olyan kis állat, mint az emberi bolha, hátulsó lábaival 1 m-es ugrásokat tud tenni és állítólag saját testsúlyának nyolcvanszorosát képes elhúzni.

A testen a fejtől a hátulsó végéig keresztülvonul a bélcsatorna, amely három egymásra következő szakaszra oszlik: előbél, középbél és utóbél.

Ezek közül az első és az utolsó chitinnel van kibélelve, míg a középbél inkább mirigyes.

Az előbél olykor begyszerűen kitágult és olyan rovaroknál, amelyek kemény anyagokkal táplálkoznak, hátul úgynevezett izmosgyomorrá vagy rágógyomorrá alakulhat át, amelyek belső falán a táplálék felaprítására, vagy más kutatók szerint a durvább alkotórészek visszatartására, számos chitinfog van. A táplálkozás módja nagyon különböző. Húsevőkön, dögevőkön, televényevőkön és ürülékevőkön kívül vannak növényevők, amelyek különösen a legkülönbözőbb nedvdús, lágy növényi szöveteket eszik.

Nem hiányoznak a faevők sem, amint ezt a régi bútorainkban tanyázó kopogóbogarak Anobium bizonyítják, amelyek megelégszenek a kiszáradt fával, miközben természetesen nem a tulajdonképpeni faanyagot cellulose emésztik meg, hanem csak a fasejtek beszáradt tartalmát értékesítik. A táplálékhoz rendesen hozzákevert nyál nemcsak a falat folyósítására és tökéletesebb megemésztésére szolgál, hanem a vérszívó rovaroknál a kiszívott vért megóvja az alvadástól és így megakadályozza a szívószervek eldugulását, ami különben elkerülhetetlen lenne.

milyen szerveket tud elfogni a férgek giardia tratament naturist copii

Ez zsír- és hasonló tartalékanyagok felhalmozására szolgál és különböző anyagcsere-folyamatok színhelye. Ahol a középbél átmegy az utóbélbe, rendesen hosszú húgycsövek, a Malpighi-edények szájadzanak a bélbe, amelyek a vesék módjára a húgysavat és milyen szerveket tud elfogni a férgek káros anyagokat választják ki.

A csőalakú szív a hátoldal milyen szerveket tud elfogni a férgek fekszik és egyes hernyóknál vagy más lágybőrű rovaroknál már szabad szemmel is megfigyelhető a működése. Látjuk, hogy mint húzódik össze rövid időközökben a szív és a vért, amely az oldali, szelvényesen elrendezett hasítékszerű nyílásokon át került bele, előrehajtja egy véredénybe, az aortába, amely a szív meghosszabbításában egészen a fejbe nyúlik.

A rovarokénál jobban fejlett véredényrendszere van a százlábúaknak, kivált a tulajdonképpen százlábúaknak Chilopodamert ezeknél az elülső, elágazó feji véredényen kívül páros, szelvényenként ismétlődő, elágazó oldaledényeket és egy hosszanti hasi véredényt is találunk. Némely gyíkok féregtelenítése kis fajoknak, mint például bizonyos atkáknak, szívük és véredényeik nincsenek.

Vérük színtelen, ritkábban zöld, sárga vagy vörös folyadék, amely fehéres sejteket tartalmaz. Általában sok csőalakú csatornából álló légcső- vagy trachearendszerekkel lélekzenek, amelyet rugalmas, rendesen csavaros vastagodást mutató chitinréteg bélel ki és amely a felületen páros, többnyire szelvényenként ismétlődő légzőnyílásokkal, stigmákkal veszi kezdetét.

fejbőr paraziták

Minden stigmából erős, vastagfalú járat vezet befelé és faalakúlag egyre vékonyabb és szűkebb légcsövekbe, tracheákba ágazik szét. Ezek a belélegzett levegőt az egyes szervekhez vezetik és végül rendkívül vékonyfalú csövecskékre oszlanak szét.

Férgek az emberekben, hogyan kell hozni

Az elhasznált levegő a kilélekzéskor a stigmán át ismét a szabadba jut. A stigmák rendesen el vannak rejtve vagy pedig védőberendezéssel bírnak, hogy a piszok és a por el ne tömje őket. Némely parányi rovaroknak, pl. Sok vízben élő rovarlárvának nincsenek stigmái, hanem ezek helyett tracheakopoltyúi, azaz vékonyfalú bőrkitüremlései, amelyeknek a belsejében tracheák vannak és amelyek lehetségessé teszik a víz alatt a lélekzést.

Vérkopoltyúknak nevezik az olyan vékonyfalú bőrkitüremléseket, amelyeknek belsejében nem tracheák vannak, hanem csak vér és a nedves levegőben való lélekzésre szolgálnak.

  • Kutya férgesség tünetei
  • Hangyák – Wikipédia

Ezek különösen egyszerű szervezetű fajoknál fordulnak elő, rendesen be vannak torok tampon a testbe, és csak használatkor nyomulnak ki mint kis zsákalakú hólyagocskák. Igazi kopoltyúkat fogunk megismerni az óriási Limulus-féléknél, amelyeknek a potrohlábain levélalakú függelékek vannak a vízben való lélekzésre. Az úgynevezett tüdők szerkezetéről hátrább, a pókszerűeknél lesz szó.

Az agy csekélyebb vagy tökéletesebb kialakulása ennélfogva legszorosabban összefügg a mindenkori tehetséggel. Éppen úgy a méhek és a hangyák közt a dolgozók, melyeknek mindenféle nehéz cselekvést kell elvégezniük, sokkal nagyobb és bonyolultabb szerkezetű aggyal bírnak, mint a hímek, amelyeknek nem kell törődniük a fészeképítéssel és a fiasítás felnevelésével.

A hasdúclánc dúcainak száma általában megegyezik a testszelvények számával. Persze nem ritkán néhány vagy több hasi dúc összeolvad egymással, sőt némely rovaroknak az egész hasdúclánca milyen szerveket tud elfogni a férgek és egyetlen egységes tömeggé olvadt össze. Ugyanez az eset a pókoknál is. A hasi dúcokban öntevékeny középpontok vannak a légzés, mozgás és más fontos életműködések számára, úgyhogy a rovarok, ha hasdúcláncuk ép, némelykor még rettentő csonkítások után is hosszú ideig életet mutatnak; lefejezett hangyákon 45 napra fejvesztésük után még egyes mozgások észrevehetők voltak.

A központi idegrendszeren és a belőle kiinduló kerületi idegeken kívül, mind a százlábúaknál, mind pedig a rovaroknál még egy külön együttérző zsigeri idegrendszert is találtak, amely egy páratlan homloki ganglionból és páros garatganglionból áll. A két, oldali fekvésű összetett szemen gyakran már nagyító nélkül is nagyszámú hatszögű mezőcskét vagy facettát lehet észrevenni.

ÍZELTLÁBUAK (Arthropoda)

Ahány mezőcske van, annyi egyes szemecskéből áll a facettás szem. Az egyes szemecskéken a következő részeket lehet megkülönböztetni: kívül van a chitinből álló lencseszerű facetta, beljebb egy fénytörő csúcsával befelé néző kúp, amely a lepkéknél, hártyásszárnyúaknál és sok bogárnál egy átlátszó kristálytestet zár magába, végül a látósejtek csőalakú csoportja pálcikáikkal, amelyek a fényérzékeny recehártyát alkotják.

Minden egyes szemecske sötét pigmentburokkal van körülvéve, amely arra való, hogy minden ferdén beeső fénysugarat elnyeljen, úgyhogy a recehártyát csak körülbelül merőlegesen beeső sugarak ingerelhetik. Ilyen módon minden facettás szemben egy kicsinyített, egyenes összkép keletkezik, amely mint ú.

tabletták vietnami paraziták számára

Van néhány rovar, amelyek még a ferdén behatoló fénysugarakat is tudják érzékelni, miáltal az ú. A facettás szemnek nincsenek szemhéjai és mindenekelőtt nem bír a gerincesek szemének a mozgékonyságával. A rovar tehát látszólag közönyösen és részvétlenül néz két nagy, merev chitinszemével a világba, amellyel azonban mégis mindent jól észrevesz, ami a szomszédságában mozog, úgyhogy mindig gyorsan figyelmes lesz a közeledő ellenségre vagy a közelgő zsákmányra.

Sok rovarlárvának és majdnem minden százlábúnak és pókszerű állatnak a facettás szemek helyett csak egyszerű oldali pontszemei stemmata vannak. Ezekben a fényt kivédő pigmentburkon kívül többnyire fénytörő lencsét, egy réteg pálcikás látósejtet és gyakran még közben helyetfoglaló üvegtestsejteket lehet megkülönböztetni.

Császári kemencében sütötték ki a szultán fejét, legyen ropogós és európai. A keleti vonásokat azonban a pörköléskor sem lehetett teljesen eltüntetni. Mire kész lett, izmos kezek emelték ki a sütőből, nyelvek csattogtak, mindenki szénfekete háremébe akart nyúlni. A csonkból sugárzott a férfierő, és a legények megbabonázva tülekedtek körülötte, miközben a menet a palota belső termei felé indult, ahol a hercegprímás már tűkön ült.

Hasonló elv szerint épültek fel az egyszerű homlokszemek ocelliamelyek a fej közepén ülnek és különösen a jól repülő rovaroknál fordulnak elő. Az egyszerű szemek teljesítőképessége nagyon különböző. Egyesek a rovart csak a fény irányának érzékelésére, mások a mozgások felismerésére, ismét mások az alakok világos megkülönböztetésére képesítik. Számos rejtett helyen vagy barlangban élő ízeltlábúnak a szemei hiányzanak. A látás érzékénél sokkal jobban szokott kifejlődve lenni a rovaroknál a szaglás érzéke, amelynek főleg a csáp a székhelye, amely rendesen gazdagon el van látva bunkó- palack- csap- vagy gödöralakú mikroszkópos kicsinységű szagló érzékszervekkel.

A rovarok a csápjukkal tudják megszimatolni a nekik megfelelő táplálékot, a csápjukkal ismerik meg a barátot és az ellenséget és találják meg az utat a fészekbe.

Életmódja[ szerkesztés ] Rókakölykök Kotoréknak nevezett lakóhelyét elővigyázatosan választja meg. Kedvező körülmények között nem maga ássa, hanem borzok elhagyott kotorékaiban telepedik meg. Időnként lakott borzkotorékban is felüti tanyáját, és nem ritkán ki is szorítja onnan a borzot. Gyakran költözik barlangokba és más természetes üregekbe, de romokba, omladékokba, kőrakásba is; gyakran korhadt fák üregével, sűrű bozóttal vagy elhagyott homokbányák üregével is megelégszik. Van, hogy kazlakban talál magának téli lakást.

Amikor a rovarok hímjei vadul repkednek a levegőben, hogy fajtársnőket keressenek, rendesen a szaglásuk vezeti őket a nőstény nyomára, ugyanúgy, mint egy fürkészdarázs, amely folyton rezgő csápjaival vizsgálja a fatörzset, teljes biztonsággal találja meg a fában rejtőző bogárlárvát, amelybe azután a petéjét besüllyeszti.

Ehhez járul még, hogy a mozgatható csápokon szabadon elhelyezett szaglószervek megengedik sok rovarnak azt is, hogy a tárgyakat különböző oldalakról milyen szerveket tud elfogni a férgek körül és a szaglással egyidejűleg térképzeteket is összekössön. Nem kétségtelen, hogy sok rovarnak ízlésérzéke is van, mert bizonyos táplálékok iránt egészen határozott előszeretet mutatnak.

In Minden típusú férgek elleni gyógyszer az emberek számára Férgek az emberekben, hogyan kell hozni Milyen jelei vannak a férgek jelenlétének az emberekben? Hogyan gyógyítsuk meg a férgeket az emberekben csak szakemberek ismerik. Az emberek bélférgességét többnyire hengeres féreg okozza, általában ez talál az emberben végleges gazdára. Ezek ugyan a bélben.

Vannak monophag fajok, például bizonyos hernyók, amelyek egyáltalában csak egyetlen egy tápnövényen élnek és inkább éhen halnak, semhogy arra határoznák el magukat, hogy más táplálékra mennek át. Mások polyphagok és egyforma kedvvel vesznek magukhoz különféle táplálékot. A méhek azonnal megérzik a mézhez adott csekély mennyiségű glycerint. A hangyákat, amelyek általában kevésbbé válogatósak, valóban látták sóval és szódával kevert mézet éppen olyan szívesen elfogyasztani, mint pinworm megjelenése tiszta mézet.

Úgy látszik, az ízlés székhelye bizonyos szervekben van, amelyek a milyen szerveket tud elfogni a férgek bejáratánál és a szájrészeken találhatók. Mint a tapintás érzékének készülékei, mindenféle szőrök, pikkelyek és serték jönnek tekintetbe, amelyek a testből kiállanak vagy pedig a lábakon, szárnyakon és más függelékeken emelkednek ki és alapjukon idegrosttal vannak összekötve.

Az ilyen haemoprotozoan paraziták nemcsak már a legkönnyedébb érintésnél képesek tapintásérzetet közvetíteni, hanem a léghullámok és a környezet finom rázkodásainak észrevevésére is szolgálnak.

Hogyha azt a sajátságos magas éneklő hangot, amelyet némely szúnyogok adnak, amikor közösen a levegőben rajzanak és amely körülbelül a d vagy e hanggal egyenlő, hangosan énekeljük vagy pedig hegedűn meghúzzuk, az egész raj rögtön nagy felindulásba és kavarodásba jut. Mint az eszeveszettek örvényzenek az állatok összevissza és valamennyi rögtön arra a helyre húzódik, ahonnét milyen szerveket tud elfogni a férgek hang kiindult.

Ugyanúgy a tücskök, sáskák és különböző más rovarok is egészen félreismerhetetlen izgalmat mutatnak, amikor a közelben társaik cirpelése felhangzik.

Kétségtelen tehát, hogy ezek a rovarok valóban hallanak. Úgylátszik azonban, hogy a hallás általában csak arra szorítkozik, hogy a rovarok csak bizonyos, nekik fontos hangokat vesznek észre, mint pl. A hallás székhelyei az ú. A pókoknál, skorpióknál és rokonaiknál a testen és függelékein különleges szőrök, az ú.

Tartalomjegyzék

Az itt említetteken kívül még másféle változatos érzékszerveket is találtak, amelyeknek bizonyára fontos jelentősége lesz, a nélkül azonban, hogy egyelőre meg tudnánk mondani, milyen célra is valók tulajdonképpen. Ha a természet meg is tagadta az ízeltlábúaktól a tulajdonképpeni hangot, mégis sokkal elterjedtebb náluk a hangadás képessége, mint általában feltételezni szokták. A hangadás igen sokféle úton jöhet létre. A fába zárt kopogóbogár úgy kopog, hogy a lábaira támaszkodik és kemény testével ütögeti a fát, amely pompás rezonáló aljzatot milyen szerveket tud elfogni a férgek ezekhez a tornagyakorlatokhoz.

A poszméhek, méhek, számos légy és rokonaik zümmögése másképpen jön létre. Ezeknél a mély, brummogó basszus vagy a finom éneklő zümmögő hang nem úgy keletkezik, mint régebben hitték, t.

A legtöbb esetben azonban a hangok két kemény chitinrésznek egymáshoz való dörzsölése által keletkeznek, amint ez az eset áll fenn a szöcskék, tücskök, sok bogár, poloskák, hártyásszárnyúak és más fajok hangadásánál, amelyeknek erre a célra bizonyos testrészeiken különleges cirpelőszerveik vannak. Ezekkel a készülékekkel az állatok szokatlanul erős, átható hangokat képesek adni, amelyek messzire hallhatók, mint a tücskök és az énekes kabócák hangja.

Ezekben az esetekben mindig a hímek a zenészek, amelyek hangjukat arra használják, hogy a nőstényeket magukhoz csalogassák. Az egyéb életnyilvánulások nagyon változatosan alakulnak. Ha megfigyeljük az ízeltlábúakat, akkor sok idegenszerű és meglepő vonásra akadunk náluk, amelyek mindenekelőtt igen megnehezítik ez állatok psychikai képességeinek a helyes értékelését. Sok hártyásszárnyú és termesz csodálatraméltó és művészi fészeképítménye, a levélsodróbogár gondos munkája, amely a petézéskor a levelet mindig egészen határozott módon vágja be és e mellett számot milyen szerveket tud elfogni a férgek a mechanika bonyolult törvényeivel, a hangyák barátsága és ellenségessége, hadjáratai és rabszolgavadászata, a gondos ápolás, amelyben gyermekeiket és háziállataikat részesítik, minket is, mint oly sok mást, könnyen arra a véleményre bírhatnak, hogy a rovarok nagytehetségű lények, amelyek cselekvésükkor, éppen úgy, mint az ember, bizonyos meggondolással és megfontolással milyen szerveket tud elfogni a férgek munkához.

Ezért nincs hiány írókban, akik a rovarok ravaszságáról csodadolgokat tudtak elbeszélni, akik azokat, mint értelmes teremtményeket, matematikai lángészeket állították oda, sőt a hangyaállamot, mint a szociális berendezkedések utánzásraméltó mintáját magasztalták. Ha azonban a rovarok cselekvését és üzelmeit emberi szempontból szemléljük, úgy másrészt bizonyára nem tagadható, hogy a rovarok bizonyos dolgokban egyenesen bámulatos módon ostobán viselkednek és cselekvéseket végeznek, amelyek nekünk rendkívül célszerűtleneknek és értelmetleneknek látszanak.

Az éjjeli molyok zavartalanul repülnek mindig újra a halálthozó fénybe, amely egyszer már megperzselte szárnyukat; darazsak és méhek egy bizonyos ablakon kínlódnak és nem veszik észre a közeli nyitott ajtót, amelyen át fáradság nélkül a szabadba juthatnának; a házilegyek ráülnek az enyves botra, a nélkül, hogy óvná őket az azon függő, halálkínjukban vergődő fajtársaik szomorú sorsa. Sőt olyan rovarok, amelyeknek ügyességét gyakran halljuk dicsőiteni, némelykor valamely jelentéktelen zavarásnál nem tudnak magukon segíteni.

Így vannak hernyók, amelyek, ha fonadékuk szokásos módon való elkészítésében megakadályozzák őket, teljesen tanácstalanok és többé nem tudnak normálisan bebábozódni. Bethe egyszer hangyákat tett próbára.

Egy sokat járt hangyaút fölé kis csészében mézet függesztett fel oly magasan, hogy a hangyák fáradság nélkül hozzáférhettek; nemsokára meg is jelentek nagy seregekben, hogy az ízletes eledelhez kedvük szerint hozzálássanak.

A földigiliszták lélegzete. Rovarok légzőrendszere - sáskák

A legközelebbi napokban a csészét kissé magasabbra függesztették. Az állatok ismét jöttek, nyujtóztak és ágaskodtak, amennyire ez ment és még éppen hozzá tudtak jutni a mézforráshoz. A csészét lassanként mind magasabbra emelték, amíg végre a hangyák nem tudtak hozzá felérni. Nos, az állatoknak bizonyára csekély fáradságába került volna, néhány földmorzsát odacipelni, hogy így magasabb helyhez jussanak, ahonnét a mézet ismét elérhették volna.

Bizonyára minden értelmes lény rájött volna erre az egyszerű kisegítésre, a hangyák azonban képtelenek voltak erre és ezentúl a mézes csésze alatt vették útjukat, a nélkül, hogy ezzel tovább törődtek volna. Különböző oldalról végeztek szellemes kísérleteket, amelyekből kitűnik, hogy a hangyák fészektársaikat egy különös szagról ismerik meg, a fészekszagról, amely egy és ugyanazon fészek minden lakójának sajátsága. Ugyanazon fészekszaggal bíró hangyák barátságos lábon állanak egymással; a más fészekből való hangyákat, amelyeken eltérő fészekszag tapad, azonnal idegeneknek ismerik fel és mint ellenséget kezelik, rágóikkal megragadják, megtépdesik vagy másképpen rosszul bánnak velük.

Bethe egyszer érdekes kísérletet tett.

Nemes Z. Márió: A hercegprímás elsírja magát

Hangyákat más fészekből való hangyák vérében fürösztötte meg és így elérte, hogy az így kezelt állatokat, amelyekhez most idegen fészekszag tapadt, saját társaik nem ismerték meg, hanem mint ellenséget kezelték és dühösen megtámadták őket. Éppen így sikerült neki az is, hogy az idegen kolóniából való hangyák vérében megfürösztött hangyát az illető kolóniában barátságosan fogadták. Ezekből és hasonló kísérletekből azonban egyáltalán nem szabad arra következtetnünk, hogy a rovarok mindig csak bizonyos ingerekre és érzéki benyomásokra ezeket vagy amazokat a cselekményeket úgyszólván tisztára automatikusan, mint gépek végzik el.

Ez teljes téves volna.

Olvassa el is