Gyurusfergek idegrendszere

gyurusfergek idegrendszere

Összefoglalás Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, az ingerek feldolgozására, valamint a megfelelő válaszreakciók kidolgozására szerveződött szervrendszer.

gyurusfergek idegrendszere

Alapja az idegszövet, amely idegsejtekből neuronokból és támasztósejtekből glia áll. Inger felvételére minden sejt képes, ám az idegsejtekben erre és az ez által kiváltott ingerület továbbítására speciális struktúrák receptorok, sejtmembrán, sejtnyúlványok jöttek létre.

Gyűrűsférgek törzse

A differenciált idegsejtek sejttesttel perikarion és egy vagy több nyúlvánnyal rendelkeznek. Ezek közül az információkat felvevőket dendritnek, az információkat leadót pedig axonnakvagy neuritnek nevezzük.

Az idegsejtek alakjuk alapján lehetnek egy- két- és többnyúlványú unipolaris, bipolaris, multipolaris gyurusfergek idegrendszere.

Az idegsejtek jellegzetes felépítésű kapcsolatokat, ún. A neuronok működéséhez a támasztósejtek biztosítják a megfelelő környezetet pl.

Gyűrűsférgek

A fejlettebb állatok idegrendszerét központi centrális éskörnyéki perifériális részre különítjük. Az idegrendszer a célszerveit az utóbbihoz tartozó idegek nervus útján éri el.

férgek 2 éves gyermekeknél

Az idegrendszerben már a törzsfejlődés során megjelennek olyan idegsejtek is, amelyek hormonokat neuroszekrétumokat termelnek: ezek az ún. A hormonok közvetett módon, a testfolyadék szövetközti folyadék, vér vagy vérnyirok közvetítésével jutnak el a célsejtekhez, így — az idegrendszerhez képest — a hormonrendszer beavatkozásának hatása később jelenik meg, ám a hatás hosszabb ideig tartó ameddig a hormon a vérben van.

A hormonrendszer felépítése hierarhikus, központja a központi idegrendszerben van.

Bevezetés az állattanba

A központ sejtjei által termelt hormonok gyakran ún. Az elnevezés arra utal, hogy e szervekben szoros kapcsolat alakul ki az ideg- és a keringési rendszer között: a hormontermelő sejtek axonjai itt ürítik a testfolyadékba termékeiket, amelyek itt — a szervezet szükségleteinek megfelelően, időlegesen — raktározódhatnak is.

Az idegsejtek és az idegrendszer a külső csíralemez ektoderma származékai. Az ősszájú állatok idegrendszere Az ősszájúaknál megjelenő idegdúcok ganglionok felépítése nagyon jellemző, s röviden a következőkben foglalható össze. Az idegsejtek sejttestjei perikarion a dúcok perifériáján helyezkednek el, míg nyúlványaikat a dúc centrális részébe küldik be. Ezt, az axonokat és dendriteket, valamint a közöttük kialakuló szinapszisokat nagy mennyiségben tartalmazó központi területet neuropilémának nevezzük.

A dúcokban — mind a periférián, mind pedig a neuropilemában — támasztósejtek is jelen vannak Gerinctelen idegdúc felépítése: az gyurusfergek idegrendszere sejttestjei a dúc felszíne alatt jól láthatók, a dúc belsejét egymással is kommunikáló nyúlványok töltik ki. Az idegdúcot izomsejteket és ereket tartalmazó kötőszövetes tok veszi körül földigiliszta agydúcának szövettani metszete Gyurusfergek idegrendszere idegsejtek a csalánozókban jelentek gyurusfergek idegrendszere.

paraziták kezelése gyermekeknél évente

Itt diffúz hálózatot alkotnak, hiszen a sugaras szimmetriájú testfelépítés és az életmód következtében ingerek a test bármely területére azonos valószínűséggel érkeznek. Már ebben az gyurusfergek idegrendszere szerveződésű rendszerben is megfigyelhető az idegsejtek csoportosulása, azaz idegdúcok megjelenése pl.

A kétoldalian részarányos állatok már meghatározott irányba mozognak, ezért őket az ingerek döntően a test elülső részén érik: kialakul a hatékony gyógymód a férgek széles skálájára, amelyben az idegrendszer is központosul.

Ez a jelenség a kefalizáció cephalisatio.

k- ban egy helmint keverék kapnak parazitákat

A fejben lévő egyik idegdúc párból agydúc ggl. Az előbbiek tudományos neve connectivum, az utóbbiaké pedig commissura. A diploblasztikus állatok diffúz idegrendszere A csalánozók Cnidaria törzsében az idegsejtek az epidermisz rétegében fejlődnek 6.

A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel. A gyurusfergek idegrendszere, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik. A gyomor mellső szakasza igen gyakran ormányként kinyújtható és kitüremlíthető, melyet ilyenkor vagy ásásra, vagy pedig a zsákmány megfogására használ fel az állat.

Diffúz hálózatot alkotnak, amelyben a többé-kevésbé egyenletes eloszlású idegsejtek dúcokat is képezhetnek. Az idegrendszer feladata az érzékelés, az információk feldolgozása, a válaszreakciók kidolgozása pl. Ez utóbbiak a regenerációs folyamatok irányításában játszanak szerepet.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

A bilateralis ősszájú állatok idegrendszere Az idegrendszer laposférgek Platyhelminthes törzsére jellemző vonásait az örvényférgek Turbellaria közé tartozó planáriákon mutatjuk be. Idegrendszerüknek központi és perifériás részét különböztetjük meg. A központi idegrendszert az agydúc ggl. Az elágazási pontnál kezdetleges dúcok is találhatók.

Az ilyen felépítést — az egymásra merőleges idegkötegek miatt — ortogonális rendszernek nevezik. Idegszövetükben az idegsejtek mellett glia is fejlődik.

Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.

A laposférgekben neuroszekréciós sejtjeket is leírtak. A perifériás részt az epidermisz alatt húzódó diffúz hálózat képezi. Örvényféreg központi idegrendszere felülnézetben: az agydúcból hosszanti idegtörzsek indulnak kiamelyeket gyűrűszerű harántágak kötnek össze A fonálférgek Nematoda törzsében az idegrendszer egyszerű felépítésű.

Gyűrűsférgek – Wikipédia

Központi része egy garat körül futó ideggyűrűből garatideggyűrű és a száj körüli érzékszerveket beidegző dúcokból áll. A gyurusfergek idegrendszere idegrendszerhez tartozik a hipodermiszben hosszában lefutó 8 idegtörzs, amelyek közül a legnagyobbak a háti és a hasi hipodermisz lécekben haladnak 6.

A hosszanti idegtörzseket aszimmetrikusan elhelyezkedő harántidegek kötik össze otogonális rendszer. A gyűrűsférgek Annelida törzsébe tartozó állatok központi idegrendszerét egy pár dorsalisan elhelyezkedő agydúc ggl.

Az agydúc, a garatalatti dúc és az őket összekötő garatkörüli idegtörzsek együttesen gyurusfergek idegrendszere a garatideggyűrűt. Feladatuk az elülső szelvények beidegzése itt találhatók a legfontosabb érzékszervek és a száj. Innen indul a hasdúclánc Nyeregképző gyűrűsféreg földigiliszta központi idegrendszerének felépítése: az agydúc, a garatkörüli ideggyűrű és a garatalatti dúc a garatidegyűrűt alkotják.

gyurusfergek idegrendszere

Innen indul a hasdúclánc, amely két hosszanti idegtörzs mentén sorakozó dúcpárok sorozatából áll. A dúcpárok tagjait így hossz— és haránt irányban is idegkötegek kötik össze A. A hasdúclánc egyik dúcpárjának keresztmetszete az óriásrostokkal és a hasdúclánc alatti érrel B, szövettani metszet A soksertéjűek Polychaeta a nyeregképzőkhöz képest sokkal mozgékonyabb állatok, a fejükön szemekkel, különféle típusú tapogatókkal és szaglógödrökkel, továbbá sokan aktív ragadozók fejlett állkapcsokkal.

Központi idegrendszerük ennél fogva sokkal differenciáltabb, mint a nyeregképzőké Clitellata. A kizárólag gyorsmozgású ragadozó fajok agydúcában gyurusfergek idegrendszere gombatestek Rengeteg gyurusfergek idegrendszere gyurusfergek idegrendszere a garatideggyűrű különböző területeivel és az ellenoldali gombatestekkel.

gyurusfergek idegrendszere

A lassabban mozgó, kevesebb differenciált érzékszervvel rendelkező nyeregképzőkben az agydúc sokkal kisebb. A laposférgekhez képest gyurusfergek idegrendszere gyűrűsférgekben a centralizáció kefalizáció fokozódásával a hosszanti idegtörzsek száma csökken.

Minden szelvény hasi oldalán dúcpárok jönnek létre, amelyeket egymással és a szomszédos szelvények dúcpárjával hosszanti connectivum és haránt idegkötegek commissura kötnek össze. E kötegek és dúcok együttese képezi a hasdúcláncot l. A környéki idegrendszert a dúcpárokból gyurusfergek idegrendszere és a tápcsatornát beidegző idegfonat alkotja.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

A hasdúclánc teljes hosszában nagy átmérőjű, ún. B ábra. A gyurusfergek idegrendszere megszakítás nélkül haladnak át, de menet közben kapcsolatba lépnek a szelvények testfal izomzatát beidegző motoros neuronokkal. Az óriásrostokon terjedő ingerület így pl. A gyűrűsférgek idegrendszerében hormontermelő idegsejteket is azonosítottak. A puhatestűek Mollusca idegrendszere szintén dúcidegrendszer: benne páros dúcok alakulnak ki, amelyeket hosszanti idegkötegek kötnek össze. Ez utóbbiak legfontosabbika a garatkörüli ideggyűrű amely dúcaival a garatideggyűrű része.

A fejletlen csoportok idegrendszere gyurusfergek idegrendszere, míg a magasabb rendűekére a dúcok egyesülése, s ezzel a központosulás jellemző. Dúcpárjaik az agy- pofa- zsiger- fali- köpeny- és lábdúcok[ 37 ] Puhatestűek központi idegrendszere: ősi puhatestű feltételezett hasdúcláncszerű idegrendszere A. Egy gyűrűsféreg Annelida és egy puhatestű Mollusca embrió idegrendszerének összehasonlítása: alapvetően mindkét rendszert ismétlődő dúcpárok sorozata alkotja, ám a puhatestűeknél a dúcok száma jóval kevesebb, s ezek az agy- és a pofadúc kivételével garatalatti dúccá egyesülnek B Az agydúc a feji érzékszerveket szemek, tapogatók idegzi be.

Pofadúcuk a tápcsatorna kezdeti szakaszának működését és a táplálékfelvételt szabályozza a fali dúccal együtt.

Olvassa el is