Gyurusfereg mozgasa

gyurusfereg mozgasa
Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya.

Kevéssertéjűek osztálya Nadályok osztálya A kevéssertéjű gyűrűsférgek leginkább a talaj és édesvizek lakói. Az ő ismérveikkel a földigiliszta példáján ismerkedünk. A földigiliszta föld alatti alagutakban él, amit magának készít.

Tartalomjegyzék

Elhalt szerves maradványokkla táplálkozik. Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld,  növényi  maradékok, néha kis, elhullott  állatok.

Kültakaró: A földigiliszta kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít. A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, és így védik az állatot a kiszáradástól. A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő izommal. Ezt bőrizom tömlőnek nevezzük. Mozgás: A földigiliszta mozgása úgynevezett féregmozgás, szakkifejezéssel perisztaltikus mozgás.

Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön gyurusfereg mozgasa felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből. A földigiliszta teste hosszúkás henger alakú, ami számos szelvényre tagolódik.

gyurusfereg mozgasa

Testének elülső fele vastagabb, kerekebb, a hátsó - véknyabb. Szine barnás-vöröses. A Nereistől eltérően a feji testtáj fejletlen, nincsenek oldalsó kinövései paropódiumai.

Sertéik apró szőröcskéik vannak, négy pár minden szelvényen, és hozzátapadnak az oldalához hátra felé mutató irányban. Megtapogathatjuk a gyurusfereg mozgasa, ha végigsimitjuk a földigiliszta testét hátulról előre A sertéknek köszönhetően a féreg megkapaszkodik a talajban és nagyon nehéz őt onnan kihúzni.

A test elülső végéhez közelebb jól kivehető gyurusfereg mozgasa világosabb rész - a nyereg. Gyurusfereg mozgasa nyerget alkotó szelvények a szaporodásban játszanak szerepet. Kültakaró A testet kívülről egyrétegű hám borítja, mely sejtjei között nagyszámú mirigysejtet találunk. Különösen sok mirigysejt van a nyereg tájékán. A mirigysejtek által kiválasztott nyálka nedvesen tartja és síkosítja a kültakarót.

Ez segíti a talajban való mozgásban és megvédi a sérülésektől. Támasztás és mozgás A bőrt alkotó hámsejtek alatt akárcsak a Nereisnél a földigilisztánál is két izomréteget találunk.

A bőrizomtömlővel történő mozgás igen érdekes.

hogyan lehet megtisztítani a paraziták tabletták véleménye

Az állat testének egyik szakasza először megnyúlik, majd sertéivel megkapaszkodik a talajban. Ezt követően a gyűrűk összehúzódnak, és maguk után vonják a következő testszakasz megnyúlt gyűrűit. Ez a megnyúlás és összehúzódás szakaszokban hullámzik végig az állat testén, így halad vele előre vagy hátra. Az ilyen mozgástféregmozgásnak nevezzük.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

A bőrizomtömlő alatt található a testüreg, amit a belső hám válaszfalakkal tagol szelvényekre. A testüreg végzi gyurusfereg mozgasa test megtámasztását. Az enzimek hatására a táplálék véglegesem megemésztődik és felszívódik a bélfalon át a vérbe. A háti véredényben a vér előre, míg a hasiban hátrafelé áramlik. Egyes véredények falizmai összehúzódnak és így keringtetik a vért.

A gyürűsférgek vére lehet színtelen vagy festékanyagoknak köszönhetően zöld és kék. A vér szállítja a tápanyagokat és a gázokat oxigént, szén-dioxidot.

Account Options

A vér egyúttal részt vesz az anyagcsere-termékek eltávolításában. Légzőrendszer A gyűrüsférgeknek nincs kialakult légzőrendszerük. A földigilisztánál a gázcsere a testtakarón át történik. Úgy tartják, hogy azért jönnek fel eső után a felszínre, mert a föld alatti járataik megtelnek vízzel és nem tudnak megfelelően lélegezni.

Kiválasztószerv- rendszer A gyürűsférgek kiválasztórendszere speciális szervekből, úgynevezett metanefridiumokból áll. A metanefridiumok gyurusfereg mozgasa szelvényben megtalálható páros kiválasztócsövecskék. A metanefridiumok tölcsérszerüen kiszélesedő, csillós végükkel az egyik szelvénybe, másik végükkel a külvilágba nyílnak, de már a következő szelvényből.

A gyürűsférgek idegrendszere egy pár gyurusfereg mozgasa fölötti idegdúcból és azt a hasdúclánccal összekötő két idegtörzsből áll, amelyek körülölelik a garatot. A hasdúclánc két párhuzamosan futó, egymással helyenként összeolvadó idegtörzsből áll.

Férgek törzsei

Ezeken az idegtörzseken minden szelvényben egymással nagyrészt összeolvadt gócok dúcok gyurusfereg mozgasa. A garat fölötti idegdúcok, a garat körüli idegtörzsek és a hasdúclánc képezi a központi idegrendszert, amelytől a férgek szerveihez és szöveteihez számos ideg fut le.

férgek kezelése gyermekenként legfeljebb egy évig

Az utóbbiak képezik a környéki vagy perifériás idegrendszert. A soksertéjűektől eltérően a kevéssertéjű gyűrűsférgek érzékszervei nem fejlettek. A testtakaróban szétszórt érzősejteken kívül a gyűrűs férgeknek vannak tapintó szerveik — bajuszkáksörtékvegyi érzékszerveik szaglógödröcskéklátószervként pár fényérzékelő sejt szolgál, amik által a féreg gyurusfereg mozgasa a fényt és sötétséget tudja megkülönböztetni.

Titokzatos létformák 2. rész. Szivacsok törzse (Porifera)

Ivarszervek és szaporodás A Kevéssertéjűek hermafroditák. Az elülső testrész pár szelvényében hím ivarszerveket az ábrán sárgávalaz utánuk következőkben női ivarszerveket az ábrán feketével kerekféreg lamblia hogyan kell kezelni. Az ilyen felépítés lehetetlenné teszi az önmegtermékenyítést, párosodniuk kell.

Amikor a fejlődés befejeződik a burok megreped és előbújnak az apró földigiliszták.

Iskolai segédletek - Biológia - Gyűrűsféreg

Az ilyen fejlődést közvetlennek nevezzük, mert  nem megy végbe nincs közbevetve semmilyen más fejlődési állomás, és a kikelő egyed nagyon hasonlít a kifejlett állatra. A gyógynövényeket iszunk parazitákból fontos szerepet játszik a talajképzésben, amit elsőként Charles Darwin fedezett fel. Ez azzal függ össze, hogy a földigiliszta hosszú járatokat váj a talajban találtak földigilisztajáratot 8 m mélyen a földfelszín alatt is.

Az ilyen járatoknak köszönhetően a levegő és a víz a benne oldott tápanyagokkal könjiysbben eljut a növények gyökérzetéhez. Megjegyzendő, hogy 1 m2-nyi felszín alatti talajban a gilisztajáratok összhossza elérheti a 8 km-t.

Azzal, hogy a földigiliszta járatokat fúr, porhanyítja, fellazítja a talajt, elősegítve a gyökerek növekedését még a tömör például agyagos talajokban is. Gyurusfereg mozgasa földigiliszta meg­mozgatja a talajt, amikor az gyurusfereg mozgasa rétegeket felülre, a felsőket pedig alulra viszi. A földigiliszták egyedszáma hektáronként elérheti akár a több milliót.

Ebből is látszik, hogy a földi­giliszta jelenléte növeli a talaj termékenységét, egyúttal azt is jelzi, milyen a talaj állapota.

Jelenleg az a helyzet, hogy a földigiliszta védelemre szorul, ugyanis csökkenhet az egyedszáma a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása következtében. gyurusfereg mozgasa

6.5. Gyűrűsférgek

Nyolc földigilisztafajt bejegyeztek az egykori Szovjetunió Vörös Könyvébe, kettő pedig Ukrajna Vörös Könyvében szerepel. Nadályok gyurusfereg mozgasa. Az osztály képviselői édesvizekben, tengerekben, egyes esetekben a szárazföldön elterjedtek. Vannak közöttük apró állatkákkal férgekkel, puhatestüekkel gyurusfereg mozgasa és a gerinces állatok vérét szívó ragadozók. A nadályok testén akárcsak a kevéssertéjűekén alig találni sertéket.

Kívülről vastag kutikula borítja bőrüket, amin jól kivehetők a gyűrűk. Érdekes, hogy ez a gyűrűzet nem felel meg a belső szelvényezettségnek. Nyereg nem fedezhető fel rajtuk. A nadályokra az jellemző, hogy két szívókájuk van: az elülső, amelynek alján a szájnyílás található, és a hátsó.

Olvassa el is