Gasterosteus aculeatus paraziták

gasterosteus aculeatus paraziták

gasterosteus aculeatus paraziták nem toxikus féregtabletták

Ajánlott irodalom Szaporodási stratégiák Tenyésztett halainkra az ivaros szaporodás és a testen kívüli megtermékenyítés jellemző, mely szigorúan vízhez kötött. Ez a szaporodási forma kisebb hatékonyságú, mint a szárazföldi gerinces állatoké. Az ivarsejtek nagy hányada veszendőbe megy, mert a vízben, annak áramlási viszonyaitól függően, a hímivarsejteknek csak egy kis százaléka találkozik petesejttel és végezheti el a megtermékenyítést.

Az ívásban egyszerre résztvevő tejesek és ikrások száma alapján három fő szaporodási formát különítünk el: monogámia, poligámia és promiszkuitás.

Haltenyésztés | Digitális Tankönyvtár

A monogámia esetében egy ikrás és egy tejes vesz részt az ívásban. A halaknál nem ismert az egy életre szóló párválasztás, de sok faj esetében a szülőpár együtt marad az ivadékgondozás idejére. Olyan fajok is ismertek, melyeknél a szaporodó párok több ívási perióduson keresztül kitartanak egymás mellett. Ilyen például a harcsa Silurus glanis.

Poligámiáról akkor beszélünk, ha az egyik ivar egy egyede egyszerre több ellenkező nemű egyeddel ívik. Ha egy ikrás több tejessel párosodik, az a poliandria.

Ez figyelhető meg többek között a ponty Cyprinus carpio esetében. Ha fordított a nemek aránya, akkor beszélünk poligíniáról. Ilyen szaporodási típussal jellemezhető gasterosteus aculeatus paraziták nincs.

A promiszkuitás azt jelenti, hogy a populáció minden egyede a populáció minden ellenkező nemű egyedével párosodhat. Ilyenek a tipikusan rajban ívó halak gasterosteus aculeatus paraziták.

gasterosteus aculeatus paraziták

Link 4. Az utódszám és az ivadékgondozás kapcsolata Az egyedfejlődés korai szakaszában igen nagy lehet a mortalitás, különböző fizikai, kémiai és biológiai okok miatt. Az ikra és a lárva berakódhat iszappal, ragadozók, paraziták áldozatául eshet, toxikus hatások érhetik. A lerakott ikrára és a zsenge ivadékra leselkedő számtalan veszélyből eredő kockázatot a halak rengeteg ivarsejt termelésével vagy ivadékgondozási viselkedéssel igyekeznek kompenzálni. Az őshonos halfajaink között az utódgondozás elenyésző gyakoriságú.

A trópusi halak között azonban találunk példákat az átlagosnál fejlettebb utódgondozásra is.

A diszkoszhal Symphysodon sp. A bölcsőszájú halak Link 4.

gasterosteus aculeatus paraziták

Ez idő alatt nem táplálkoznak. A csikóhal Hippocampus sp. Az ivadékgondozás fejlettsége és a peteszám között szoros összefüggés van. Minél kevésbé gondozza egy hal az ivadékait, annál nagyobb számú petét termel. Az ívás után ivadékaival nem törődő gasterosteus aculeatus paraziták testtömeg kilogrammonként — db ikrát rak, egy szivárványos ökle Rhodeus sericeusmely ikráit élő kagylók gasterosteus aculeatus paraziták rejti, összesen db-ot.

Az utódvédelem hiánya miatt a petesejtekben sok tartalék táplálóanyag halmozódik fel, ezért a halpete jelentős nagyságú - nem ritka, hogy a testi sejteknél 1 milliószor nagyobb térfogatú - ugyanakkor a spermiumok általában csupán néhány mikrométer méretűek. Az ívási idő megválasztása Mivel a halak változó testhőmérsékletű poikilotherm állatok, a szaporodás szerv-rendszerének működését is elsősorban a külső hőmérséklet befolyásolja. Az ikrarakás a mérsékelt övi halfajoknál évszakhoz kötött.

Irányítják gazdáikat a paraziták

Az ivarsejtek képződéséhez zavartalan, hosszan tartó és többé-kevésbé állandó környezeti feltételek szükségesek. A szaporodást közvetlenül megelőző végső ivarsejtéréshez általában ettől eltérő környezet szükséges. Az ívás idejének pontos megválasztása különböző környezeti tényezők együttes meglététől, vagy hiányától függ. Ennek az alapja az, hogy a szaporodás akkor történjen, amikor adott fajra nézve a környezeti tényezők összessége leginkább kedvez gasterosteus aculeatus paraziták utódok túlélésének, a faj fennmaradásának.

Az ívás idejének megválasztása a törzsfejlődés során alakult ki. Legtöbb őshonos halunknál az rajzfilmek gyermekek férgeiről kiváltásában meghatározó jelentősége van a következő környezeti tényezőknek: a víz hőmérséklete, áradása, sótartalma, ívási szubsztrát, fényklíma, légnyomásváltozás stb.

A hőmérséklet ezek közül is kiemelkedő jelentőségű. Az ívás időpontja fajonként erősen változó lehet. A ponty szaporításának szezonja hazánkban április-májusban van. Vannak olyan halak, melyek életük során mindössze egyszer szaporodnak. Ilyenek például az atlanti lazac Salmo salar és az angolna Anguilla anguilla. A halfajok többsége az ivarérés elérése után évente, némelyek akár évente többször is képesek szaporodni.

  1. Giardien katze tabletten
  2. A fő hisztokompatibilitási komplex fehérjéi azok az antigének, melyek miatt olyan nehéz egy szervátültetéshez donort találni, mivel annyira sokfélék lehetnek.
  3. Trichinosis első tünetei
  4. Deworming, hogy hány nappal az oltás előtt

Az ívási idő megválasztása gyakran szorosan összefügg az ívóhely meglétével. Ez különösen szembetűnő a folyóvízi halak szaporodásánál, mely gyakran az áradások idejével esik egybe.

Díszhalak gyógyítása

Az ívóhely megválasztása A különböző fajok ívóhely igénye szintén a filogenezis során alakult ki és fajra jellemző.

Az ívási környezet a halak állandó tartózkodási környezetétől lényegesen eltérhet az előző alfejezetben tárgyaltak miatt. Ívási környezetnek nevezzük a gasterosteus aculeatus paraziták tényezők adott fajra nézve optimális együttesét, az esetleges ívási aljzat szubsztrát és ellenkező nemű fajtárs jelenléte mellett. Ez a sajátos gasterosteus aculeatus paraziták vagy az állandó tartózkodási helytől többé-kevésbé távol eső területen található, amelyet a halak vándorlással keresnek fel, vagy ugyanazon vízterület egy bizonyos részén az év egy bizonyos szakaszában, tehát évszaktól függően jön létre.

Kategória: Díszhal betegségek

Az első csoportba tartoznak az ún. Katadrom fajok, melyek édesvízben élnek, majd szaporodni a tengerekbe térnek vissza pl. Az anadrom halak tokfélék, lazacfélék szintén vándorlással érik el az ívóhelyet, de ellenkező irányban. A tengerekből a folyók felső szakaszaira vonulnak szaporodni. A vándorló fajokra az jellemző, hogy életük során mindössze egyszer szaporodnak, majd rendszerint elpusztulnak.

Fertőzések és utódok

Hazai halaink között az utóbbi giardia in puppies az általános, amikor az ívási környezet egy bizonyos szezonhoz kötött időjárási szituáció bekövetkeztekor alakul ki. Sok halfaj nem igényel ívási aljzatot, ikráit a nyílt vízbe bocsátja, és az áramlásra bízza. Ezeket pelagofil halaknak hívjuk. Ilyen pl. Az ívási szubsztrát fajonként rendkívül különböző és változatos lehet.

Még több cikk

A litofil fajok pl. Videó a balin ívásáról elérhető a következő linken: Link 4.

pontosan meghatározzák az érintett szerveket

A pisztrángfélék rejtik is az ikrát, azáltal, hogy a kavicságyba gödröt mélyítenek. A pszammofil halak, mint a küllő fajok Gobio sp. A fitofil halak szaporodásukhoz alámerült növényi részeket, pl. Ilyen fajok például a ponty és a csuka Esox lucius.

Betegségek, fertőzések és kezelésük

Egyes géb- és kölöntefélék ikráikat üregekbe rejtik. Ezeket speleofil fajoknak hívjuk. Valódi fészket építő halfaj hazánkban csak egy van, a háromtüskés pikó Gasterosteus aculeatusmely növényi részekből épít gömb alakú fészket ikrái számára. A trópusokon gyakoribb a fészeképítő fajok előfordulása. Olyan extrémitások is megfigyelhetők, mint a fecskendezőp pontylazac Copella arnoldimely a víz fölé lógó levelekre ragasztja ikráit.

A kikelő ivadékok innen hullnak alá a vízbe. A tejes folyamatosan gondoskodik az ikrákról, azáltal, hogy friss vizet fecskendez rájuk. Ajánlott irodalom Magyarország természetesvízi halai, Környezetgazdálkodási Intézet, Györe Magyarország halai, Akadémiai kiadó, Pintér Halbiológia és haltenyésztés, Mezőgazda Kiadó,

Olvassa el is